A The Two Thrones, az újkori Prince of Persia játékok harmadik része ott kezdődik, ahol a Warrior Within véget ért. Hercegünk a nagy kaland végeztével nyugodtan hajózik hazafelé kedvesével a fedélzeten, azonban a partot már csak hajótöröttként éri el. A városban harcok dúlnak, ennek során a mi hajónk sem élte túl az ágyúgolyót, sőt a parton messziről vagyunk kénytelenek végignézni, ahogy kedvesünket elhurcolják. Azonnal a katonák nyomába eredünk és ezzel kezdetét veszi maga a játék egy kis tutoriallal. Ennek köszönhetően az új játékosok sem lesznek hátrányban, az előző részek ismerete nélkül is lehetőség van a kezelés elsajátítására. Néhány újdonsággal természetesen a visszatérő játékosok is találkoznak majd, szerencsére nemcsak egy újabb bőrt húztak le a hercegről, hanem teljesen új játékot kapunk.

 Megmaradt a játékmenetet befolyásoló kettősség, azonban most nem a helyszín változik, hanem a herceg, azaz mi magunk fertőződtünk meg az idő homokjától. Ez azt jelenti, hogy két főszereplője lesz a történetnek, ám nem ugyanazokat a helyszíneket járjuk újra, hanem menet közben történik az átváltozás, így folyamatosan változatos szituációkban találjuk magunkat. Gonosz formánk Hulk mintájára akkor kerül előtérbe, ha dühösek leszünk. Ilyenkor egy acéllánc lép tőrünk helyébe, amit a harcon kívül Indiana Jones ostorához hasonlóan átlendülésekre, tárgyak mozgatására is használhatunk. Ha átváltoztunk életerőnk folyamatosan csökken, melyet az ellenfelek kivégzésével tölthetünk fel, ezért nem lehet csak végigszaladni a helyszíneken. Visszaváltozni az életet jelentő vízben fogunk, ezeket a részeket nem lehet kikerülni, azaz nem mi döntünk arról hogy jó vagy gonosz énünket részesítjük előnyben, de ez nem olyan nagy baj. A helyszín Babilon városa, azonban nem szabad bejárással, lineáris pályavezetésre számítsunk akárcsak a Sands of Time-ban. Rengeteg ugrálás, falonfutás, mászás során érjük el célunkat. Természetesen megmaradtak a szokásos csapdák, mechanikus gépezetek, függönyön leereszkedés és hasonló dolgok, de újdonságok is vannak.

A herceg a falakról már előrefelé is tovább tud ugrani egy kis segítséggel, szűk részeken nem csak ide-oda ugrálással juthatunk fel, hanem tudunk felfelé mászni vagy lefelé csúszni, valahogy úgy mint a télapó a kéményben. Acélláncunknak köszönhetően át tudunk lendülni nagyobb rések felett, akár falonfutás közben vagy arról elugorva is. Persze az újabb mozdulatok, kombók és kivégzések sem maradtak ki. Van egy úgynevezett SpeedKill lehetőség, ami főellenfeleknél vagy lopakodás estén jön jól. Ekkor QTE szerűen a megfelelő pillanatban megnyomva a támadás gombot végezhetjük ki ellenfelünket. Ha nem a megfelelő időben reagálunk, akkor ledob, ellök magától küzdőpartnerünk és szemtől szembe kell megvívnunk vele, főellenfél esetén pedig újra próbálkozhatunk amíg még van életerőnk. Különleges mozdulatainkat képességeinket folyamatosan szerezzük meg, kezdetben homoktartályaink száma is csekély.

A pályákon található SandCredit-ek összegyűjtése a képgalériában eredményez egyre több látnivalót, a videógaléria pedig a végigjátszás után nyílik meg. További újdonság a harci szekerek megjelenése. Néha ezekre felpattanva vezet utunk, azonban nem versenyről vagy sima átvezető részről van szó, ezek is szerves részét képezik a játéknak. A lovakat megfelelő irányba terelve vágtatunk szédületes sebességgel a szűk utcákon szlalomozva, miközben kéretlen potyautasok kapaszkodnak fel, akiket le kell vernünk, sőt a katonák sem maradnak szekér nélkül, gyakran megpróbálnak leszorítani minket és felkenni a falra. Nem könnyű részek ezek, de egy kis gyakorlással megoldhatóak és tényleg színesítik a játékot. Ha viszont igazi szekérversenyeken akarsz részt venni akkor a Circus Maximus-t ajánlom, abban jobban megoldották az egészet.

A kezelés könnyed, nem kell kicentizni semmit, a folyamatos haladást nem hátráltatja az állandó leesés vagy a megfelelő irányítógombok keresgélése. Viszont a továbbjutás módja már okozhat némi fejtörést, szinte folyamatosan figyelnünk kell merre is juthatunk tovább. Ha úgy érezzük elakadtunk nézzünk jól körül és ne feledjük új képességeinket. Például lehetőségünk van meghatározott pontokon tőrünket a falba szúrni és megkapaszkodni. Ebből a helyzetből ugorhatunk lejjebb-feljebb, vagy falonfutásba is kezdhetünk. Falonfutásközben is használhatjuk az acélostort és mondjuk a lámpákon átlendülve érhetjük el a túloldalt. SpeedKill esetén fontos, hogy csak akkor nyomjuk a gombot, ha kimerevedik a kép. Az első főellenségnél elég sok időt eltöltöttem, mert az első szúrás után amikor elkapott pánikszerűen kaszabolni kezdtem, majd eldobott. Itt meg kell várni míg kezébe vesz, majd a megfelelő pillanatban támadni ismét. A látványvilág csodálatos, az animáció tökéletes, a helyszínek, tereptárgyak és karakterek részletes kidolgozottak. Ehhez nagyszerű irányítás, élvezetes játékmenet társul, így ismét remekmű került ki az Ubisofttól. Mindössze a nehézséggel akadtak gondjaim, nekem a második rész ehhez képest sokkal könnyebbnek tűnik, és elképzelhető hogy néhány új játékos feladja majd egyes részeknél, ahol már sokadik próbálkozás után sem sikerül túljutnia. Összességében nagyszerű játék a Prince of Persia The Two Thrones, méltó folytatása a sorozatnak.